A titkos megfigyelés valójában egy titkosszolgálati tevékenység, amit régebben az állambiztonsági szerveknél végeztek. A módszer azonban továbbra is létezik, meghatározott jogszabályi feltételek mellett alkalmazzák a szakemberek. Maga a megfigyelés eseményeket, tényeket, személyek közötti kapcsolatokat rögzít.
A titkos figyelés irányulhat egy adott személy életvitelének, mindennapi szokásainak, bejárt útvonalainak felderítésére, illetve megcélozhat konkrét eseményt, mozzanatot, kapcsolatot. A megrendelő igényei szerint több formában történhet az események rögzítése, azaz a titkos megfigyelés menete.
A megfigyelt személyről készülhet videofelvétel, illetve fotókkal is bizonyítható a tevékenysége, kapcsolatai. Abban viszont minden megfigyelési folyamat megegyezik, hogy az eseményről pontos, részletes dokumentáció készül. A megrendelő az elkészült jegyzőkönyv alapján saját maga vonhatja le a következtetéseket.
A titkos megfigyelés mint célravezető módszer több esetben felkerülhet az eszközpalettára. A párkapcsolati hűtlenség talán a legelső, ami mindenkinek eszébe jut, hiszen a célszemélyről és titkos viszonyáról így fotó- vagy akár videodokumentáció is készülhet. Előfordulhat ez a módszer egy bizonyos tárgy megfigyelése esetén is, ha például a kizsarolt váltságdíj útjának követésével akar a megrendelő a bűnözők nyomára bukkanni.
Dokumentálható a célszemély útvonala, ha például egy megbeszélt eseményre (üzleti útra, konferenciára) indul, az ott kialakított kapcsolatai, esetleg az üzleti partnerek kiléte. A titkos megfigyelés sok esetben megfelelő módszer lehet attól függően, hogy a megbízó mit szeretne megtudni, illetve bizonyítani a megfigyelt személlyel kapcsolatban.
Az Alaptörvény VI. cikkének megfogalmazása szerint „mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.” Büntetőeljárással kapcsolatban az érintett beleegyezése és tudta nélkül, úgynevezett leplezett eszközöket kizárólag a NAV bűnügyi szervei, a rendőrség és az ügyészség jogosult alkalmazni.
A magánnyomozás során alkalmazott titkos megfigyelés kizárólag a törvényben foglalt feltételek betartásával végezhető jogszerűen. Ennek fényében viszont “kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a személyes adatok védelmére és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok megtartásával készíthet, illetve használhat fel”.
A titkos megfigyelés menete során a magánnyomozó szakember mindezek mellett nem készíthet kép- és hangfelvételt “olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.”
Az említett Alaptörvényi rendelkezés, illetve a Polgári Törvénykönyv személyiségi jogok védelmére irányuló szabályozása adja meg a megfigyelés végzéséhez szükséges jogi keretet. Így például a magánnyomozás során a célszemélyt csak közterületen lehet megfigyelni, illetve annak minősülő zárt helyen (kávézóban, étteremben).
A bűnüldözési és nemzetbiztonsági céllal végzett titkos információgyűjtés szabályait a rendőrségről szóló, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény részletezi. A magánnyomozó tehát nem csupán kellően kreatív, tapasztalt, az eredményeket összefüggéseiben látó szakember, hanem a hatályos törvényi feltételeket és szabályozásokat alaposan ismeri, illetve a munkáját ennek megfelelően végzi.
A megfigyelésnek három típusa különböztethető meg, melyek közül a leggyakoribb a titkos megfigyelés. Azért is titkos, mert a célszemélyen kívül még a közvetlen környezete sem szerezhet tudomást a megfigyelésről.
A másik a demonstratív megfigyelés, amikor a célszemély úgymond “kiszúrja” a nyomozót, aki egy darabig még demonstrálja a figyelést, majd látványosan távozik. Ezzel segítve azt, hogy a társai tovább tudják folytatni a munkát, ne bukjanak le.
A harmadik megfigyelési típus az agresszív megfigyelés, amit magánnyomozásban tilos alkalmazni. Leginkább titkosszolgálatok dolgoznak ezzel a módszerrel, ha például egy terroristagyanús személyt akarnak blokkolni.
A magánnyomozásban használt titkos megfigyelést minden esetben csapatban végzik a szakemberek, több járművel, akár gyalogos, motoros kollégákkal kiegészülve. A csapat összeállítása és létszáma attól függ, hogy milyen helyzetben kell információt gyűjteniük a célszemélyről.
A megfigyelés akkor lesz sikeres, ha a lehető legtöbb információ jut a magánnyomozók birtokába. Enélkül tulajdonképpen lehetetlen lenne végrehajtani a megbízást, ezért érdemes előre felkészülni arra, milyen adatok szükségesek. Nézzük meg, vajon mire lehet szükség a megfigyelés megkezdéséhez? Egy szóval összefoglalva mindenre. A könnyebbség kedvéért segítünk kibontani ezeket az információkat.
De mi is pontosan a titkos megfigyelés menete?
Első lépésként a célszemély pontos személyleírását kell közölni a magánnyomozóval. Lehetőleg fotóval alátámasztva, az általános külső tulajdonságaitól kezdve a különös ismertetőjegyekig minden részletre ki kell térni. A szakembereknek fontos tudniuk a megfigyelt személy munkahelyi körülményeiről, munkaidejéről, beosztásáról, munkába járási szokásairól, kapcsolatairól.
Emellett a lakhatási viszonyai, a szórakozási, pihenési rutinja is jelentősek. Az általános adatokon túl a magánnyomozónak tudnia kell, mire irányuljon a megfigyelés, tehát mit keresnek. A szociális média felületek szintén nagy segítséget nyújthatnak a kapcsolati háló feltérképezésében.
A magánnyomozás során a titkos megfigyelés olyan információk beszerzésére irányul, amelyek korábban a titkosszolgálati tevékenység körébe tartoztak. A titkos megfigyelést nevezi a szakma más szóval operatív megfigyelésnek.
Azért is van szükség a magánnyomozók tapasztalatára és alkalmazkodó képességére, mert az operatív helyzet megoldása gyakran improvizációt igényel. Egy titkos megfigyelésnél nem lehet előre tudni, hogy milyen akadályozó körülmények lépnek majd fel, ehhez azonnal alkalmazkodni kell, nehogy szem elől tévesszék a célszemélyt.
Ez a kreatív, kockázatot merészen vállaló helyzetmegoldás szükséges ahhoz is, ha a megfigyelt személy például hirtelen menetirányt vált, vagy úgy tűnik, felfedezte az őt figyelőket. Rutinos magánnyomozó csapatnak nem okoz meglepetést az adott helyzethez való gyors alkalmazkodás, így sikeresen végre tudják hajtani a megbízást és beszerzik a megfelelő adatokat, információkat.
A megfigyelés menete során nyert információkat a magánnyomozók részletesen rögzítik a nyomozásról készített jegyzőkönyvben, kép- és videofelvételeket, esetleg hangfelvételeket csatolva hozzá. A pontos dokumentálás minden csapattag szempontjából fontos, hiszen a nyomozás végeztével különböző nézőpontokból rögzített adatok alapján lehet az összefüggésekre rávilágítani.
Fontos leszögezni, hogy a magánnyomozó szakember még akkor sem vonhat le következtetést az eredményekből, ha minden adat erre utal. A titkos megfigyelés alapján készült jegyzőkönyv adataiból a megbízó eldöntheti, hogy kételyeit megerősítik vagy eloszlatják a tények. Az elkészült jelentésben időpontokra és eseményekre lebontva követhető végig a megfigyelés folyamata, a legkisebb részletre kiterjedően.
A titkos megfigyelésről készült jelentést a megbízó a nyomozás végén megkapja, ami alapján saját maga vonhatja le a következtetéseit.
A követés, útvonalellenőrzés a megfigyelések közé tartozik. Tehát a titkos megfigyelés és a követés egy halmazt képez. A különbség csupán annyi, hogy az útvonalellenőrzés célja a megfigyelt személy konkrét helyváltoztatási adatainak begyűjtése. Rögzítik a nyomozók, hogy a célszemély milyen útvonalon, milyen időpontban, esetleg milyen kitérőkkel, hová ment.
A titkos megfigyelés azonban arról is szolgáltat adatokat, hogy az illető kikkel találkozott, milyen tevékenységet végzett a megfigyelt időtartamban.
A megfigyelt személlyel kapcsolatos információgyűjtés a szükséges ideig tart, azonban a magánnyomozói gyakorlat azt mutatja, hogy ez néhány napra korlátozódik. Ennek több oka is van, egyrészt nagyon költséges lenne egy csapat szakembert és több járművet hosszabb ideig a célszemélyre koncentrálni. Ezért kiemelkedő jelentőségű a magánnyomozó szaktudása és tapasztalata, amivel az átnyújtott adatokból meg tudja becsülni a leghatékonyabb megfigyelési helyzetet és időtartamot.
A nyomozásra fordított idő korlátok közé szorítása másrészt azért történik, mert nem céltalan megfigyelésre szerződnek a felek. A magánnyomozó a kérdéses információ legvalószínűbb bekövetkezésére koncentrál, így ehhez mérten készíti elő a nyomozást.
Amennyiben magánnyomozással kapcsolatban van szüksége segítségre, forduljon bizalommal partnereinkhez az [email protected] e-mail címen, vagy pedig az alábbi telefonszámokon: +3630/388-2032 , +3630/979-3560.
Ha pedig többet szeretne megtudni a cégünkről és hogy milyen esetekben tudunk segíteni még Önnek, kövessen minket Facebookon is!
Gyakran Ismételt Kérdések
Ki végezhet megfigyelést?
Megfigyelést csakis engedéllyel rendelkező magánnyomozó végezhet, illetve bűnüldözési és nemzetbiztonsági céllal a törvényben feljogosított szervek.
Milyen jogi kitételei vannak a megfigyelésnek?
A megfigyelés során nem lehet személyiségi jogot sérteni, illetve nem irányulhat a törvényben meghatározott személyek tevékenysége ellen.
Milyen megfigyelési módszereket alkalmaz egy magánnyomozó?
A magánnyomozók csapatmunkával valósítják meg a megfigyelést, készítenek kép-, video-, illetve hangfelvételeket; gyalogosan, motorral, gépjárművel követve a célszemélyt.